Infografika sorozatunk első része: a tartalom

Az interneten szörfölő családorvosok, ha a rákeresnek a védőoltások ütemezése kulcsszavakra, könnyen ráakadhatnak a „Felnőttkori oltások ütemezésének ajánlása” című táblázatra. A táblázat többek között ajánlásként a 18-30 év közötti felnőttek kombinált tetanusz-emlékeztető, a HPV és a meningococcus elleni oltások ütemezését tartalmazza.

A háziorvosokat is érintő legújabb jogszabályok kapcsán sokakban felmerül a kérdés: hol lehet a 21. században gyors és érthető módon tájékozódni a háziorvosi tevékenységgel kapcsolatos szabályokról? Nem mindenki születik „internet-zsonglőrnek”, íme néhány tipp, hogyan juthatunk el azokra a portálokra, ahol a joghoz vajmi keveset értő egészségügyi szakember is könnyen feltalálja magát.

Hosszú sorok a betegváróban, heti több nap magánrendelés, ügyelet. A legtöbb orvos ebben a beosztásban él, amelyben helytállni tartós stresszt jelent. Ez az állandó megterhelés viszont megnöveli a betegségek kialakulásának a kockázatát. Milyen technikák léteznek, amelyeket segítségül tudunk hívni ennek mérséklésére?

Az egészségügyi alapellátás szerepe napjainkban egyre inkább felértékelődik. Ennek egyik következménye, hogy egyre több beteg jelenik meg a rendelőkben. Ez a teher hatékonyan csökkenthető lenne az elektronikus vagy ún. e-konzultációk segítségével, mellyel a páciensek könnyebben kommunikálhatnak háziorvosukkal. Egy brit kutatás a rendszer életképességét vizsgálta meg közelebbről egy 15 hónapos kísérlettel.

Az egészségügyi ellátásban az idő a legnagyobb úr. Ha valakinek infarktusa van, akkor percek jelenthetik a különbséget élet és halál között, egy korai diagnózis pedig hónapokat jelenthet a halálos betegségben szenvedőknek, amit még a családjukkal tölthetnek. Sok orvos azonban képtelen annyi időt tölteni a páciensekkel, mint amennyit szeretne. Egy tavalyi felmérés alapján az orvosok átlagosan 13-16 percet töltenek egy beteggel.

Mit érdemes tudni a hazai egészségügyi adatfelhő-rendszerről?

Egy betegről élete folyamán számtalan egészségügyi dokumentum, adat keletkezik a különböző szolgáltatóknál. Ezekről azonban, ha egy beteg valamilyen panaszával felkeresi az orvost, az semmit nem tud. Pedig a hatékony gyógyítás szempontjából ez alapvető fontossággal bírna. Jó hír, hogy jelentős lépés történt ezen a területen a hazai egészségügyben.

A pozitív pszichológia a tudományos tanulmányozása azon faktoroknak, melyek hozzájárulnak az emberek, csoportok és szervezetek optimális működéséhez. Kutatások támasztják alá a kapcsolatot a pozitív munkahelyi környezet és az egyének boldogsága, valamint a szervezeti siker között. Ha érdekli, hogyan alakíthat ki egy ilyen környezetet, összeszedtük az 5 legfontosabb lépést!

A korábban tapasztalható átalakulások mellett rohamos tempóban érkeznek a forradalmain új technikai vívmányok is, a sebészetben használható robotoktól az „okos kórházakig” egyre több változás épülhet be az ellátásba. Ez hosszú távon nem csak a betegellátást teheti sokkal „izgalmasabbá”, a digitális forradalom a jövőben jelentősen csökkentheti az egészségügyi szektor kiadásait is. Néhány példa következik.

A betegedukáció számos jellegzetes kihívással jár, az információátadást pedig tovább bonyolítja, hogy legtöbb esetben az ideális körülmények sem adottak. Az orvos rohan, sokan várnak rá, a beteg rémült, nem érzi jól magát vagy fájdalmakkal küzd. Egy kis humor azonban csodákra képes egy ilyen környezetben: egy kis mézzel simán leszalad az orvosság.

Mit tehet a kezelőorvos, ha a beteg nem csak szakmailag jelent kihívást, hanem emberileg is nehéz eset? Milyen módszereket alkalmazhatunk a beteg együttműködésének javítására? Cikkünk ezzel a napi gyakorlatban is gyakran megjelenő problémával foglalkozik.

Az orvostudomány jövője a személyre szabott orvoslás és a digitális technológia alkalmazása. Itt az orvos már inkább csak döntéseket hoz, az elemzés feladata a mesterséges intelligenciáé. Az egészségügyben technológiai forradalom zajlik. Összeszedtük az elmúlt évek azon a találmányait, amelyek új fejezetet nyitnak az orvosi diagnosztikában és gyógyításban.

Cardiovascularis betegségek, önkárosító magatartás, szuicid veszély, magas mértékű stressz, kiégési szindróma, pszichés zavarok, depresszió. Ez nem egy valamely magas morbiditási és mortalitású kockázatú beteg általános egészségprofilja, hanem maguké az orvosoké. Hogyan lehet mégis szép hivatássá tenni az orvosi szakmát?

A legújabb kutatások szerint nincs szignifikáns összefüggés a gyermek szellemi fogyatékossága (intellectual disability=ID)  és antidepresszánsok terhesség alatti használata között.

Egy propensity score (becsült részvételi valószínűség szerinti) párosításon alapuló vizsgálat szerint a herpes zoster (HZ) fertőzés szignifikánsan növeli stroke és myocardialis infarctus (MI) kockázatát a fertőzést követő egy éven belül. Talán még meglepőbb, hogy a legmagasabb kockázat 40 éves kor alatt abban a csoportban jelentkezett, amely atherosclerosis szempontjából a legkevesebb rizikófaktorral bír.

Egy új vizsgálat szerint a tau protein emelkedett plazmaszintje kognitív hanyatlással társul, függetlenül az agyi amyloid szinttől. A plazma teljes tau szintje a kognitív hanyatlás hasznos prognosztikai faktora lehet, de nem tekinthető az Alzheimer-kór specifikus biomarkerének.

Az Európai Gyógyszerügynökség Symbioflor 2-vel végzett felülvizsgálata lezárult, a készítmény továbbra is alkalmazható az irritábilis bélszindróma (IBSz) kezelésére felnőttek esetén. Azonban a funkcionális bélbetegségek terápiájára a továbbiakban nem használható.

Egy meta-analízis alapján az immunkémiai székletvérteszt (FIT) megbízható diagnosztikus eszköz a nagy kockázatú betegek vastagbélrák (CRC) diagnosztikájában, azonban kevésbé megbízható az előrehaladott neoplasia (advanced neoplasia; AN) diagnosztikájában.

A Lancet „Demencia Prevenció, Intervenció és Gondozás Bizottságának” új átfogó jelentése szerint a demencia eseteinek több mint egy harmada megelőzhető lenne az egyéni kockázatot befolyásoló kilenc életmódbeli tényező kezelésével.

Hipertóniás betegekkel foglalkozó randomizált vizsgálatok nagy meta-analíziséből az derült ki, hogy a kardiovaszkuláris betegségek (CVD) és a teljes halálozás kockázata lényegesen alacsonyabb azon betegek esetén, akiknél az ajánlottnál alacsonyabb vérnyomás célértéket értek el.

A középkorúak obesitasa a demencia kockázati tényezője, azonban nem ismert, hogy a kalorikus restrikcióval elért testsúlycsökkenéssel megelőzhető-e a kognitív hanyatlás, illetve az idős korban kialakuló demencia. Ebben a prospektív, randomizált tanulmányban azt vizsgálták, hogy enyhe kognitív deficittel (MCI) rendelkező idős, elhízott betegeknél a szándékos fogyás milyen hatással van a kognitív funkciókra, és a hatás hogyan függ össze az életkorral, az apolipoprotein-E (ApoE) genotípusával, a fizikai aktivitással, biokémiai markerekkel és a diétával.

Epidemiológiai és biológia adatok arra utalnak, hogy a diabetes és az AD között összefüggés lehet. Az inzulinrezisztencia az AD ismert kockázati tényezője, a diabetes vascularis és neurodegeneratív hatásai kognitív károsodásokat okozhatnak. Az AD és a diabetes feltételezhető közös sejtes és molekuláris mechanizmusai azonban egyelőre ismeretlenek és egyes vizsgálatok ellentmondásos eredményeket hoztak...

Az elmúlt évtizedekben a veleszületett szívbetegségek (CHD) gyógyszeres és sebészi kezelhetősége sokat fejlődött, ma már a CHD-vel születő gyermekek 95%-a megéri a felnőttkort. A CHD-vel élő felnőttek alapbetegségének pszichoszociális hatásaival kapcsolatos tudásunk azonban jelentősen elmarad a CHD-re mint szervi problémára vonatkozó ismereteinktől.

Az erectilis diszfunkció fiatal és középkorú férfiaknál a jövőbeli cardiovascularis események ismert prediktora. Előre jelzi a coronariabetegség (CAD) súlyosságát, és figyelmeztethet a – nehezen észlelhető – szubklinikai CAD-ra. A CAD és a merevedési zavar közti patofiziológiai kapocs az endotheldiszfunkció, az arteriák simaizomzatának myopathiája vagy e két tényező kombinációja.

Ez a tanulmány az EMPHASIS-HF vizsgálat eredményeinek post hoc elemzésével azt kutatta, hogy a mineralokortikoid-antagonistára adott választ befolyásolja-e az abdominalis obesitas.

Megalapozott bizonyítékok vannak arra, hogy a depresszió és a pszichológiai distressz összefüggésben áll a cardiovascularis megbetegedésekkel, nem világos a szorongás és az egyes szív-érrendszeri betegségek közti kapcsolat. E kérdés tisztázására egy metaanalízis készült, amelyben 46 vizsgálatból több mint kétmillió – köztük 220 000 szorongással küzdő – résztvevő adatait összesítették.

Egyes adatok szerint a renin-angiotensin rendszert (RAS) blokkoló szerek más vérnyomáscsökkentőkhöz képest – az antihipertenzív hatástól függetlenül – előnyösebbek a kognitív hanyatlás és a demencia megelőzésében. Másfelől azonban...